Életünket észrevétlenül átszövik a különböző rezgések, hangok, adott mennyiségű, hullámhosszú energiát mozgatva.
A kvantum egy latin szó (quantum), és azt jelenti, hogy mennyiség. Általánossságban valami mérhetőnek az alapegysége.
A kvantumot a fizikában a legkisebb adagra használják, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az energia kvantuma a foton, ami egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag.
A frekvencia szó maga egy ismétlődés gyakoriságát jelenti, azaz egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő (pl. másodperc) alatt. Mértékegysége a Hz (hertz). De a szívritmust és a zenei ritmust ütés per percben mérik.
A hang longitudinális, elektromágneses hullám. Minden anyagi közegben terjed az anyag jellemzőitől függő sebességgel. Az emberek által hallható hangok 20-20000 Hz közötti frekvenciák. Érdekes tény, hogy a csemcsemők 20000 Hz-ig képesek hallani a hangokat, majd a korral folyamatosan lecsökken ez az érték.
A legtöbb emberi beszélgetés 200 – 8000 Hz közötti frekvencián zajlik. A 20 Hz-nél kisebb rezgésszámú hangokat infra-, a 20000 Hz-nél nagyobb rezgésszámú hagokat ultra- hangoknak nevezik. A rezgésszámmal együtt nő a hang magassága is.
Érdekes, hogy Japánban sok háztartásban tartanak aranyhalat. A földrengéseket infrahangok kibocsátása előzi meg, amelyeket az aranyhalak jól érzékelnek, és hatásukra menekülni kezdenek. Ezt a lakók is észreveszik, így ők is időben tudnak cselekedni vészhelyzetben.
A földfelszín és az ionoszféra közötti mágneses kölcsönhatások eredményeképpen egy rendkívül alacsony, 7,8 Hz frekvenciájú rezgés mérhető bolygónkon mindenütt.
Ennek a természetes elektromágneses rezgésnek sokáig nem is tulajdonítottak jelentőséget. A Schumann-hullámok 1978-ban kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, hogy megegyeznek az emberi agy 7-10 Hz-es alfa-hullámainak rezgésszámával, melyek az álom és ébrenlét határán jelentkeznek a hippocampusban.
Mint később kiderült, a Schumann-hullámok az egész bolygónkat körbeölelő elektromos mezőt alkotnak, így ez a rezgés a Föld összes emlősénél azonos.
Általánosan elfogadott referencia frekvenciákat is használunk az idő mérésére, például a céziumatom egyik átmenetének frekvenciája adja az atomórák frekvenciáját.
