Az illatmarketing egy speciális ujjlenyomat,
egy illatos cégér tábla vagy nevezhetjük szagolható lógónak is. A tradicionális kommunikációs eszközök hatékonysága folyamatosan átalakul az újabb és újabb technikai kütyük megérkezésével. Többféle tanulmányban vizsgálták már, hogy mennyivel hosszabb ideig tartózkódnak a vásárlók egy illatosított helyiségben, és ez az egyszerű tény mekkora forgalomnövekedéssel jár.
Bizonyosan kijelenthető, hogy az illat marketing azonnali, mégpedig tudatalatti érzelmi reakciót okoz, bátrabb döntésre ösztönöz, így mindenképpen érdemes mérlegelni az etikus alkalmazását az értékesítés során.
De mi is az illat? És hogyan szagoljuk ki? Na és hogyan is tud ránk hatni?
Az aroma fogalom a görög aroma (jelentése: fűszer, illat, parfüm) szóból származik. Az aroma szó általános értelemben véve egy kémiai kölcsönhatás következtében kiváltott érzékszervi ingerület által behatárolható illatot és / vagy ízt jelöl, ami bizonyos kémiai anyagok jelenlétére utal élelmiszerekben, gyógyszerekben, illatszerekben. Tehát akkor érzünk egy szagot vagy illatot az orrunkban (a szaglóhámon), ha az adott illat molekula ténylegesen, kémiailag találkozik a sejtjeinkkel.
A természetes illatanyagokat (illóanyagokat) először kivonják a forrásanyagból. A kinyerés módszerei általában az oldószeres extrakció, desztilláció vagy a préselés / hidegen sajtolás. A kivonatokat azután általában tovább tisztítják.
A mesterséges, vagy természetazonos aromák gyártóinak viszont először ki kell találniuk, hogy a természetben található illatanyag mely vegyülettől származik, és azt megpróbálják mesterséges úton előállítani. Illetve szintetikus úton teljesen új vegyületet állítanak elő, ami egy bizonyos illatot ad és nem mérgező.
Előfordul, hogy a mesterséges és természetes illatanyagokat keverik a természetes illatanyag elérése érdekében. Jellemzően a legtöbb illóanyag észterkötésű kémiai vegyület.
A szaglás fontos szerepet tölt be a társas érintkezésekben.
A szaglás (és az ízlelés is) tulajdonképpen kémiai ingereken, érzékelésen alapszik, egy bonyolult élettani folyamat. A szervezetet ért külső vagy belső ingerekből ingerület keletkezik, ami a központi idegrendszerbe jut és ott tudatosul („érzet” keletkezik). A receptorsejtek alkalmasak az ingerek specifikus felfogására. A szagló receptorok a gázokat, gőzöket érzékelik, és a gerinctelenekben és a gerincesekben egyaránt megtalálhatók.
Richard Axel és Linda B. Buck 2004-ben kapott élettani-orvosi Nobel-díjat a szaglás működési mechanizmusának leírásáért. Adott molekula és a szaglószerv sejtjeinek anyagai között kölcsönhatás lép fel, ingerület keletkezik, ami koncentrálódik a szaglógumóban (glomerulusokban). A szaglógumóból az ingerület a magasabb idegközpontokhoz jut el három-ágon, vagyis a thalamus, a nagyagy és a limbikus rendszeren keresztül. A nagy agy az érzékelések központja, itt az információk kombinációjából illatmintázat keletkezik. Az illatmintázat tárolódik, előhívható, asszociálódhat más tapasztalati ingerekkel is. Az illatok tanulhatóak módszeres ismétléssel.
Mi határozza meg, hogy milyen szagot érzünk?
Az érzett szagot befolyásolja az illatanyag koncentrációja és az egyéni szubjektivitás, hiszen a receptorok egyénre jellemző kombinációjával érezzük a szagokat.
Az illatok pszichológiája
Interjú készült velem A Test Lélek Magazin 2016/3 számában, ahol több szempontból is körbejártuk az illatok világát, és a legkedveltebb illatokról is beszéltünk.
Az alábbi linkre kattintva olvasható el a teljes cikk: az_illatok_pszichologiaja_testlelekmagazin_2016szept