Mantrák, rezgések, hangok
A modern fizika szerint világegyetemünk az ősrobbanással kezdődött, egy hanggal, amely az ürességből sugárzott ki, s amelynek rezgése lassan a ma tapasztalható univerzum alakját öltötte.
A keresztény hagyomány egyetért a tudósokkal abban, hogy az univerzum teremtése a hang által történt: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.”
A jóga kozmológiájában és a jógaírásokban az ősrobbanást Sabdabrahman-nak, az Isten hangjának nevezik.
A jóga azt állítja, hogy a világegyetem teremtése előtt már létezik egy latens energia, amelyet saktinak neveznek. Amelyben minden forma lehetősége megvan.
Az első hang, a Sabdabrahman rezgése az az energia, amely hullámhosszakra oszlik és kiárad. Majd ötven tiszta hangformában, azaz vamában nyilvánul meg.
Ezek kombinációkat alkotnak, és a formák világává alakulnak. Minden forma a hang megnyilvánulása. Ez az ötven őseredeti hang, amely a fizikai világ minden formájának az alapja, az idők folyamán a feledés homályába veszett. A szankszrit nyelv azonban közvetlenül belőlük származik, és minden nyelv közül a legközelebb áll hozzájuk.
A szankszrit nyelvet dávavánínak, az istenek nyelvének is nevezik.
Minden mantra olyan hangok kombinációjából áll, amelyek a szankszrit ábécé ötven betűjéből származnak, és minden mantra vagy az Abszolút egyik neve, vagy egy elvont formula.
A mantrák látens energiaként mindig is léteztek a természetben, és éppen ezért nem lehet őket létrehozni vagy egyénekre szabni. Éppen úgy, ahogy Newton sem kitalálta, hanem felfedezte a gravitációt, a mantrák is feltárultak az ősi mesterek előtt, amikor legmélyebb meditációjukban a tudat magasabb szintjeire hangolódtak.
A mantrákat a mesterek rendszerbe foglalták, és az idők folyamán továbbadták a tanítványaiknak. A jógatradíció csak egy a sok közül, amely a szent szavakat a spirituális gyakorlás lényegének tekinti. Ilyenek még az ősi egyiptomi, a buddhista, a zsidó-keresztény, a szúfi és a muszlim hagyományok is.
