Paramahamsa Prajnanananda levelének magyar fordítását
osztom meg veletek, amit az október 30-ai Dípávali Fesztivál alkalmából küldött. A Dípávali maga fényfüzért jelent. Dípa a fény; avali jelentése sorozat, füzér. Így a Dípávali a fényfüzérek fesztiválja, a Tudás felragyogásának ünnepe, vagyis a tiszta (szattvikus vagy isteni) tulajdonságok győzedelmeskedésének megünneplése a vibráló és tunya, lusta (radzsaszikus és tamaszikus) tulajdonságaink felett.
Szerető és Isteni Lelkek,
Isten és a Mesterek legkiválóbb áldásai legyenek mindannyiótokon. Megragadom ezt a lehetőséget, hogy imádkozzak értetek a Fény Fesztivál ünnepe alatt, ami az Új Év is India sok részén.
A fény az élet, a fény a tudás.
Mi a fény gyermekei vagyunk. Fény és tudás nélkül nehéz élni. Ha követjük az Isteni Anyát, életünk fénye lesz, vezetni fog minket az együttérzés és szeretet ösvényén.
Az élet egy lehetőség, hogy növekedjünk és hogy hasznosak legyünk, nem csak a saját önző céljainkért, hanem másokért és az egész teremtésért.
Amikor igazán növekszünk a szeretetben és a tudatosságban, érezzük a saját szerető vonzódásunkat minden iránt, az érzelmi ragaszkodás köteléke nélkül. Az élet rövid, és az idő repül. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, az időnket és a tehetségünket intelligensen kellene használnunk, úgy formázzuk az életünket, hogy Isten hatékony eszközeivé váljunk.
Ahhoz, hogy jelentőségteljessé tegyük az életünket, gondosan meg kellene fontolnunk néhány dolgot, melyek gyönyörűen le vannak írva egy szanszkrit versszakban:
kah kala kani mitrani ko deshah kau vyayagamau
kasyaham ka ca me shaktih iti chintyam muhurmuhuh
„Folyamatosan elmélkednünk kellene a következőn: Mi az idő vagy a halál? Kik a barátaim? Melyik az én országom? Mi a jövedelmem és mi a kiadásom? Kihez tartozom? Mi az erősségem vagy az erőm?” Gondolkozzunk el ezeken a pontokon.
Idő vagy halál: az élet nem más mint egy rövid időtartam a születés és a halál között. Az idő folyamatosan kicsúszik a kezünk közül, ezért jól kell kihasználnunk az időt. Az aki tiszteli az időt, azt az idő is tiszteli. Kala (idő) egyik jelentése a „halál”. Késznek lenni a meghalásra, ez azt jelenti, hogy a félelemtől szabadnak kell lennünk, és meg kell ízlelnünk a halhatatlanság gyönyörét.
Barátok: Kik az igazi barátaink? Isten a mi barátunk. Egy jó elme a barátunk. Egy jó természet és az értékes tulajdonságok az életben jó társak, úgymint az ima és a meditáció. Gyerekkoromban azt tanították nekem, hogy a jó könyvek jó barátok, akik sosem hagynak el és sosem árulnak el bennünket. Jó viszonyt kell fenntartani velük.
Saját ország: Tartozhatunk egy országhoz vagy nemzethez, de igazából Istenhez és az Ö teremtéséhez tartozunk. Minden Istenhez tartozik, a fák és a növények, bogarak és az állatok, az emberekről nem is beszélve. Úgy kellene szeretnünk és szolgálnunk mindent, mintha a sajátunk lenne.
Jövedelem és kiadás: Ez nem a pénzről szól. Nincs kétség afelől, hogy foglalkoznunk kell a pénzügyeinkkel. Az igazi jövedelmünk és kiadásunk az idő hatékony használata és jó tulajdonságok művelése.
Kihez tartozom: A családunkhoz, barátainkhoz, rokonokhoz, társadalomhoz és másokhoz tartozunk. De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Istenhez és a jósághoz tartozunk.
Erősség vagy erő: Az emberek azt gondolják, hogy a fizikai erő, pénzügyi hatalom, vagy emberi erő a valódi erő. De szeretet és együttérzés, ima és meditáció kellene, hogy legyen az erősségünk.
Éljük az életünket így, és sétáljunk fényben és tudásban. Imádkozom Istenhez, hogy áldjon meg mindannyiónkat és az egész teremtést békével és jólléttel.
