Mi is az a mantra?

A világ minden létező spirituális hagyománya használ olyan szótagot, olyan hangot, szót vagy szavaknak a sorozatát, amit mantrának hívnak. A meditáció ezen belső hangjának az a legfontosabb tulajdonsága, hogy a meditálót a belső csend világa felé vezeti.

A mantra egy hang, egy szótag vagy hangoknak a sorozata. Nem a jelentése, hanem a rezgése mutatja meg igazi jellegét. Segít az elme fókuszálásában és abban, hogy tudatában legyünk saját belső állapotunknak. Utat nyújt ahhoz, hogy megértsük saját magunkat, a belsőnket, az önvalónkat, és hogy koordináljuk, összhangba hozzuk a külső és a belső világunkat.”

(Szvámí Ráma, Himalájai Jógatradíció)

A mantra szó két szanszkrit szótagból származik: man „elmét” jelent, tra pedig „tisztítani”, vagyis nyersen fordítva a mantra szó „elmetisztítást”, az elme fókuszálását jelenti. A mantra meditációs tárgy.  Ereje azon képességében rejlik, hogy ugyanabba a tudatállapotba vezeti el a meditálót, mint amit a mantrát először megtapasztaló látó ért el.

A jól kiválasztott mantra alaptermészetünket, karakterünket is képes megváltoztatni, megtisztítani.

A hagyomány azt tartja a mantrákról, hogy azok a felsőbb síkon működő erők (Istenségek) energiáinak hangbeli formáját hordozzák, jelenítik meg. A mantrák olyan hangok, gondolatok, szavak, a tudatosság olyan kinyilatkozásai, amelyek a szamádhi állapotában lévő risiktől (bölcsek) származnak. A mantráknak kinyilatkoztatásként ébred tudatára a lélek, és ezt követően a tanítványi láncolatnak kerülnek továbbadásra.

Vannak olyan mantrák, melyeket bárki gyakorolhat, beavatások vagy szabályok nélkül,

de vannak olyanok is, melyek ismétlésének, alkalmazásának bizonyos szabályai vannak. Vannak személyes mantrák, melyek titkosak és az egyén fejlődését szolgálják. Ezeket a gurutól kapja a gyakorló.