Tavasz érkezése
A tavasz március 20-án érkezik hivatalosan, ugyanis idén március 20-án 17 óra 15 perckor lesz a márciusi napéjegyenlőség.
A csillagászati esemény jelenti a tavasz kezdetét az északi féltekén, ami egyben azt is jelenti, hogy egyre hosszabbak lesznek a nappalok és rövidebbek az éjszakák.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn arról írt honlapján, idén március 20-án lesz a tavaszi napéjegyenlőség, a dátum pedig nem tévedés, mert bár a tankönyvek ugyan március 21-re teszik az eseményt, az azonban ugyanúgy eshet huszadikára is. Sőt, érdekesség, hogy ebben az évszázadban már nem lesz napéjegyenlőség március 21-én, csak 2102-ben jön el újra a következő ilyen alkalom. 2048-ban a szökőévek miatt csúszik majd március 19-re ez az időpont.
A déli féltekén ugyanezen a napon veszi kezdetét a csillagászati ősz, mivel ott szeptemberben köszönt be a tavasz.
A napéjegyenlőség lényege, hogy a földi egyenlítő síkja ilyenkor halad át a Nap középpontján, ami értelemszerűen évente két alkalommal következik be.
A jelenséget gyakran összekeverik a decemberben és júniusban esedékes napfordulóval. Ez az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az évente szintén kétszer történő esemény jelzi a leghosszabb és legrövidebb éjszakát a naptári esztendőben.
Miért fontos?
A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak e napoknak. Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre.
Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát. A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást.
A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri.
A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.
