Az izzadság önmagában egy színtelen, szagtalan folyadék,
és azáltal válik szagossá, hogy a bőrünkön lévő baktériumok ezt a nagy mennyiségű verejtéket használják, és különféle enzimek, fehérjék, bomlástermékek jelennek meg, amik rendkívül büdösek tudnak lenni.
A dezodorok fő típusai:
- az izzadásgátló, mely konkrétan eltömíti átmenetileg a pórusokat,
- a szagsemlegesítő típus, mely nem befolyásolja az izzadást, hanem semlegesíti a szagokat, és a bőrön lévő baktériumok szaporodását gátolja.
Az egész testen több millió verejtékmirigy található, és a hónaljak a izzadásnak nagyjából az egy százalékáért felelősek, tehát a méreganyagok gond nélkül távozni tudnak a szervezetből akkor is, ha valaki izzadásgátló dezodort használ.
A póruseltömítő dezodorok kapcsán egy csomó, egymásnak ellentmondó kutatás jelent meg. Néhány kutató úgy gondolja, hogy köze lehet a mellrák kialakulásához, sőt az alumínium elraktározódik a szervezetben, az agyban, és hosszú távon különböző idegrendszeri problémákat, sőt akár depressziót is okozhat.
A táplálékokkal valószínűleg sokkal nagyobb mennyiségű alumínium kerül a szervezetbe, mint a dezodorral. Az emlőrák veszélyével kapcsolatban pedig fontos tudni, hogy a nyirokkeringés mechanikai elve – mely belülről kifelé történik – ellentmond annak, hogy a hónalj felszínéről bekerüljön az anyag, és veszélyeztesse az emlőket.
Mire érdemes figyelni egy dezodor kiválasztásakor?
Érdemes olyat választani, amelyben minimális mennyiségű káros anyag van, illetve érdemes megnézni, hogy a termék klinikailag tesztelt-e, és milyen tanúsítványokkal rendelkezik.
A biodezodorok igazi alternatívák?
A természetes dezodorok mindegyike a szagsemlegesítő kategóriába tartozik, vagyis nem gátolják az izzadást, csak a kellemetlen szagok ellen védenek.
Érdemes megemlíteni, hogy a stressznek is komoly izzadásbefolyásoló hatása van, tehát ilyen szempontból az életvitel megváltoztatása, a stressz lecsökkentése is izzadásgátló hatással bír.
